Közeleg a 2022. évi általános felvételi eljárás jelentkezi határideje, a jelentkezőknek ugyanis február 15-ig kell dönteniük, mely intézményekbe, illetve képzésekre felvételiznek. Megkönnyítendő a szóban forgó döntést, Sziszkoszné Dr. Halász Dorottya, a Történettudományi Intézet megbízott igazgatója megválaszolja a szakjaink kapcsán leggyakrabban felmerülő kérdéseket.
Milyen képzéseket kínál az érettségivel rendelkezők számára a Történettudományi Intézet?
A felsőoktatásba frissen belépő, érettségizett felvételizőknek alapvetően kétféle képzést kínálunk. Egyrészt a történelem BA alapszakot, másrészt az osztatlan képzést. Előbbi, vagyis az alapszak hat féléves képzés, amelyről később négy féléves MA mesterképzésre lehet továbblépni. Utóbbi pedig tíz féléves összefüggő képzés, amelynek végén a hallgatók tulajdonképp a mesterképzésesnek megfelelő szintű tanári diplomát kapnak. Azt javasoljuk tehát, hogy a történelmet tanulni vágyó felvételizők először is tegyék fel a kérdést: szeretnének-e pedagógiai végzettséget szerezni vagy sem? Ha nem, a BA alapszak a jó választás, ha igen, úgy az osztatlan képzésre kell jelentkezniük.
Mit kell tudni a BA alapszakról?
Alapszakos hallgatóink megismerik a történettudomány újszerű eredményeit, irányzatait és módszereit, és fejlesztik saját készségeiket is. Az egyes történelmi korszakokkal foglalkozó kurzusok keretében mindig olyan oktatóktól tanulnak, akik az adott évszázadok kutatására specializálódott történészek. Ez persze osztatlan képzésen is így történik. BA alapszakon két specializáció választható: a levéltár és a muzeológia. Diploma után a fiatalok elsősorban levéltárakban, múzeumokban és egyéb közgyűjteményekben helyezkedhetnek el, de az állami és a versenyszféra, főleg a kultúra és a média világa is várja a jól képzett, magas szintű rendszerező képességgel rendelkező, művelt diplomásokat. A történelem BA oklevél előnye, hogy többféle mesterképzésre is jó alapot, belépőt jelenthet. Az alapszakon megszerzett ismeretek kiteljesítéséhez viszont a történelem MA mesterszakon érdemes folytatni a tanulást.
2017 óta régészet BA képzés is szerepel a felvételi tájékoztatóban. Erről mit érdemes tudni?
A történelem alapszaktól függetlenedett régészet ugyancsak hat féléves alapképzés. Régészeti alapszakunk különleges értéke, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás itt több kar tudásállományára, infrastruktúrájára támaszkodik, mivel a Műszaki Anyagtudományi, a Műszaki Földtudományi, sőt az Egészségügyi Kar is részt vesz a régészképzésben, amelynek keretében így erős természettudományi alapokat is elsajátítanak a diákok. Képzésünk kifejezetten gyakorlatorientált: a tanterv alapján a hallgatóknak évente két hét ásatási gyakorlatot, illetve további terep- és muzeológiai gyakorlatokat kell teljesíteniük, amire a Régészeti Tanszék együttműködési megállapodásai, kutatási projektjei remek lehetőségeket teremtenek. Növendékeink a törzsanyagon túl két szakterületen tesznek szert mélyebb ismeretekre, egyik ilyen szakterület az őskor, míg a másik a hallgatók választásának függvényében az archeometria vagy a roncsolásmentes régészetet lehet. Végzettjeink – mint régész-technikusok – elsősorban a régészeti feltárásokat végző múzeumoknál és egyéb intézményeknél helyezkednek el. Az országszerte zajló nagyobb volumenű beruházások, építkezések összefüggésében egyébként a magáncégek is keresik a megelőző feltárásokat végző régészeket, mégpedig versenyszférás fizetésekért.
Miért érdemes osztatlan képzésre jelentkezni?
Az osztatlan történelemtanári képzés szakpáros tanárképzés, ide azokat várjuk, akik nyitottak arra, hogy diploma után pedagógusi pályára lépjenek, tehát történelemtanárként tevékenykedjenek akár általános iskolában, akár középiskolában. Érdemes emellett megjegyezni, hogy a történelemtanári oklevéllel rendelkezők előtt is megnyílhat jó pár olyan pálya, amely az alap-, illetve mesterképzésen végzett diplomásokat is várja: a tanári diplomások ugyanúgy megtehetik, hogy PhD képzésre felvételizve történésszé, azaz kutatóvá váljanak, emellett a média világában, sőt a verseny-, illetve a közszféra számos területén is megállhatják a helyüket. Szereznek azonban egy olyan tanári képesítést is, amely az egyre égetőbb tanárhiány miatt biztos és gyors elhelyezkedést ígér számukra.
Mely tanári szakpárok közül választhat, aki osztatlan képzésre jelentkezne, és az egyik szakja a történelem lenne?
A történelem mellé az angol, a német, a magyar, az etika és a földrajz, sőt 2019-től már egy új szak, a média-, mozgókép- és kommunikációtanár is választható.
Kiknek szól és vajon miért is hasznos a történelem mesterképzés?
Mesterképzésre valamely alap- vagy osztatlan képzésen szerzett oklevéllel lehetséges jelentkezni. Az MA már kifejezetten szakmai pályára képesít. A hallgatókat az általános történettudományi és kutatásmódszertani tantárgyakon túl itt négy specializáció várja, tehát egyéni érdeklődésük függvényében egy specifikus területen még elmélyültebb ismeretekre tehetnek szert. Miskolcon a gazdaság- és társadalomtörténeti; a hadtörténeti; valamint a kora újkori és újkori magyar történeti mellett immár a művelődéstörténeti specializáció is lehetőséget jelent a hallgatók számára.
Jóllehet a történelem mesterképzés elsősorban a tudományos, kutatói pályára képez, a mesterdiplomások az élet számos további területén hasznosíthatják széles látókörüket, kritikai gondolkodásukat, műveltségüket.
Reális cél a tudományos kutatói pálya a miskolci hallgatók számára?
Bátran mondhatjuk, hogy igen: az első, még 2013-ban indult osztatlan történelemtanári évfolyamról például ketten is doktori iskolában folytatták tanulmányaikat, és természetesen mesterképzésen végzett növendékünk is van, aki jelenleg PhD hallgató. A fiatalabb évfolyamokon is látjuk már, hogy kik azok a tehetségek, akik a helyi és országos Tudományos Diákköri Konferenciákon szerzett tapasztalatokkal felvértezve a tudományos pálya utánpótlását jelenthetik. Intézetünk kollégái rendkívül elkötelezettek, hogy támogassák a kutatni, például TDK-dolgozatot írni vágyó diákokat.
Egyre több fiatal kíván külföldön tanulni. Van erre lehetőségük a Történettudományi Intézet hallgatóinak is?
Intézetünk szerte Európában ápol olyan Erasmus-kapcsolatokat, amelyek lehetőséget teremtenek, hogy hallgatóink külföldi részképzésre jelentkezzenek. Finn, német, olasz, spanyol vagy például svéd felsőoktatási intézmények is várják a miskolci történelem szakos hallgatókat. A nemzetközi ösztöndíjat elnyert hallgatók aztán nemcsak életre szóló élményekkel gazdagodnak, hanem olyan tapasztalatok birtokába jutnak, amelyek később a munkaerő-piacon is hasznukra fognak válni.
Bővebb információ honlapunk további menüpontjaiban olvasható, ahol az érdeklődők az Intézet oktatóinak blogbejegyzéseit is megtalálhatják, továbbá a Bölcsészettudományi Kar honlapján és a felvi.hu adatbázisában.