Oktatóink kutatási területei


Dr. habil. Csíki Tamás	egyetemi docens	Kutatási terület	MTMT
Dr. habil. Csíki Tamás Kutatásai a 19–20. századi társadalom- és kultúrtörténet számos területét érintik. A magyarországi zsidóságra, az uradalmak történetére, a falusi társadalmakra (a parasztságra) és konkrétabban a népesedés, a migráció, a rétegződés és a mobilitás, a piacosodás, az elitek szerveződésének, a politikai participáció, valamint a társadalmi csoportreprezentációk és a kommunikatív emlékezeti formák lokális jelenségeire fókuszáló vizsgálatai a helyi társadalmak sajátos (egyedi) karakterének megismerését és a makroszinten is releváns kérdések megválaszolását egyaránt segítik. Legutóbbi kötetében a 20. századi társadalmi emlékezetet vizsgálta („Eltűnt falusi világok”), emellett az egyetemi oktatásban is hasznosuló historiográfiai monográfiája jelent meg „Társadalomábrázolások és értelmezések a magyar történeti irodalomban 1945-ig” címmel.
Góczon Tamás	egyetemi tanársegéd	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Góczon Tamás Érdeklődésének középpontjában elsősorban a római köztársaság válságának korszaka áll. Egyetemi tanulmányai alatt a Iulius Caesar Commentarii de bello Gallico c. művében megjelenő számadatok értelmezésére, jelentőségére fókuszált; mesterszakos szakdolgozatában pedig a római politika és vallás metszéspontján elhelyezkedő kiszolgáltatás (deditio) intézményét tárta fel. Doktori disszertációjában már az imázsépítés jelenségét vizsgálja az ókori római politikai kultúrában, az ifjabb Cato sajátos politizálásának vizsgálatán keresztül. Eredményeit többek között az ókortudományban meghatározó Latomus folyóiratban publikálta, valamint egy angol nyelvű kötete is megjelent 2025-ben, Death as Image-Building: Cato's Suicide and the Evolution of a Legend címmel. Jelenleg az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program nyerteseként folytat kutatásokat, Cato és az augustusi emlékezetpolitika kapcsolatát vizsgálva.
Dr. habil. Gyulai Éva	nyugalmazott címzetes egyetemi tanár	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Dr. habil. Gyulai Éva Tudományos és oktatói munkásságában az alábbi tudományterületek és témák, kutatások szerepelnek: kora újkori gazdaságtörténet (különösen: szőlészet és bortermelés), várostörténet (Miskolc-monográfia) és történeti topográfia, 16–18. századi művelődéstörténet, irodalmi és vizuális emblematika, történeti ikonográfia, történeti muzeológia, neolatin források és irodalom, neolatin történetírók (különösen Verancsics Antal munkássága), egyház- és felekezettörténet, Rákóczi-kutatás, felvilágosodás-kori orvostörténet, Szemere Bertalan proszográfiája, újkori tudománytörténet.
Prof. Dr. habil. Horváth Zita	egyetemi tanár	Kutatási terület	MTMT
Prof. Dr. habil. Horváth Zita Kutatásainak középpontjában a 17–18. századi magyar paraszti társadalom története áll, különös tekintettel a Mária Terézia-féle úrbérrendezésre, amely jelentős hatást gyakorolt a jobbágyok jogi és gazdasági helyzetére. Doktori disszertációjában, majd habilitációs munkájában a Mária Terézia által bevezetett kilenc kérdőpontos vizsgálat – az ún. paraszti vallomások – forrásainak feldolgozását és elemzését végezte el Zala vármegye példáján. Habilitációs kötete 2018-ban jelent meg. Vizsgálatai során Zala mellett más vármegyék – például Borsod, Pest – parasztságát is elemezte. Részt vett az Erdélyi Királyi Könyvek CD-ken történő kiadásában is. A muraközi uradalom kutatása, valamint a 18. századi piachelyek vizsgálata szintén fontos kutatásai közé tartozik. Több helytörténeti kötet társszerzője: Sajószentpéter, Gyenesdiás, Zalaszentgyörgy. Historiográfiai kutatásai során többek között Acsády Ignác és Marczali Henrik munkásságával foglalkozott.
Dr. Kóthay Katalin	óraadó címzetes egyetemi docens	Kutatási terület	MTMT
Dr. Kóthay Katalin Kutatási területe szerteágazó, tudományos eredményeit angol, magyar, francia nyelven publikálja. Korábban az egyiptomi Középbirodalom társadalom- és művészettörténetével foglalkozott. Tanulmányokat írt a középbirodalmi társadalom szerveződéséről, a munkaszervezésről, a társadalmi mobilitásról. Jelenleg két fő kutatási témája van: (1) a görög-római kori egyiptomi halotti művészet és temetkezési szokások, (2) a magyar egyiptológia és a magyarországi Aegyptiaca-gyűjtés története, illetve egyiptizáló tendenciák a magyar anyagi és szellemi kultúrában. Előbbi részeként az első magyar egyiptomi ásatás során Magyarországra került Ptolemaiosz-kori halotti emlékeket vizsgálta és publikálta. Díszítésük elemzésével kísérletet tett arra, hogy rekonstruálja az azokat készítő mesterek és műhelyek szerveződését. A második témában több tanulmányt publikált, köztük a magyar egyiptológia történetét írta meg egy, az egyiptológia nemzetközi történetét összefoglaló kötetben. Legújabban a magyar Egyiptom-recepció forrásait gyűjti össze az Aegyptiaca Hungarica című adatbázisban, illetve tanulmányokban értékeli az adatokat. Visszatérően foglalkozik az emberi testnek és a hibrid testeknek az ábrázolásával mind az egyiptomi, mind modern egyiptizáló művészetben.
Dr. habil. Kunt Gergely	intézetigazgató, egyetemi docens	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Dr. habil. Kunt Gergely Alapvetően mentalitástörténettel foglalkozik. Alapvetően hétköznapi történeti szereplők gondolkozásmódját, világképét és történti tapasztalatát vizsgálja. Érdeklődésének középpontjában a naplók állnak, elsősorban a huszadik század első feléből. Doktori disszertációját zsidó és keresztény kamaszok két világháború között írt naplóinak összehasonlító elemzéséből, amelyért megkapta a Hajnal István Kör Benda Gyula díját. A disszertáció könyv változata Kamasztükrök. A hosszú negyvenes évek társadalmi képzetei naplókban címmel 2017-ben jelent meg, színdarab és rádió hangjáték is készült belőle. 2019-ben jelent Kipontozva... címmel a második világháború alatti nemi erőszakot naplók tükrében vizsgáló könyve az Osiris kiadó gondozásában. 2022-ben látott napvilágot első angol nyelvű monográfiája a CEU Press-nél Children's Republic of Gaudiopolis - The History and Memory of a Children's Home for Holocaust and War Orphans (1945-1950) címmel. Azóta több forráskiadást készített a Magvető kiadó Tények és tanúk sorozata részére, valamint több naplót és memoárt rendezett sajtó alá levéltáros kollégáival a Magyar Nemzeti Levéltár felkérésére. 2025-ben jelent meg Az Auschwitz-kód. Információ és dezinformáció 1944-ben című kismonográfiája, amely a BBC Magyar Adását és az arra adott ellenpropagandát vizsgálja.
Dr. Nagy Gábor	egyetemi docens	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Dr. Nagy Gábor 16. századi magyarországi és skandináviai latin nyelvű történetírással, valamint Skandinávia késő középkori, kora újkori történelmével foglalkozik. A 16. századi magyarországi latin nyelvű történetírás és történetírók (például Isthvánffi Miklós, Zermegh János, Joó János) iránti érdeklődése elválaszthatatlan Kulcsár Péter témavezetőségétől. Kutatásait segítette, segíti egy Bolyai-ösztöndíj (2006–2009), egy-egy hónapos kutatási ösztöndíjak Bécsben (2007–2011), jelenleg pedig a tagsága az OSzK és a SzTE által létesített Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoportban, a témavezetői tevékenysége a SzTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájában. Jelenleg egy szegedi kutatótársával Zermegh-kötetet készít. Részben a latin nyelvű történetírással foglalkozva jutott el 15–17. századi skandináv történetírók (például Ericus Olai, a Magnus-testvérek, Johannes Messenius, Vitus Bering) munkáihoz, részben pedig azért, hogy ismerkedjék legalább egy részével annak az útnak, amelyet Dánia, Norvégia, Svédország bejártak, amíg a liberális demokrácia mintáivá váltak. 2013-ban a középkori Svéd Királyságról írt könyve bemutatóján köszönthette Svédország nagykövetét is, jelenleg könyvet ír Skandinávia 16. századi történelméről.
Dr. Rada János	egyetemi adjunktus	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Dr. Rada János Első tanulmányait Kuti Márton (1832–1910) székesfehérvári plébános, majd kanonok privát naplóiról írta. A liberális és antiklerikális szemléletű egyházi személy ideológiai arculatának vizsgálata során jutott PhD-disszertációjának témájáig, az antiklerikalizmus eszmetörténetéig. 2024-ben megjelent Egyházkritika és a kultúrharc retorikája magyarországi röpiratokban, (1867–1895) című monográfiája, amely a 2020-ban sikeresen megvédett doktori értekezésének továbbdolgozott, jelentősen bővített verziójaként látott napvilágot, korábbi kutatási eredményeinek rendszerezett összefoglalását kínálja. Folyóiratokban és tanulmánykötetekben megjelent publikációinak jelentős része a 19. századi egyházpolitikai diskurzusokat vizsgálja antiklerikális és katolikus röpiratok, illetve egyéb sajtótermékek alapján. Újabb kutatásai az 1890–1895 között lezajló egyházpolitikai küzdelmek lokális vonatkozásainak, valamint egyes főpapok korabeli közéleti tevékenységeinek feltárására vállalkoznak levéltári források alapján. Egyetemes történeti érdeklődésének megfelelően írt a 18. századi francia forradalom, valamint az olasz Risorgimento korai magyar historiográfiájáról, a történetírói értelmezések eszmetörténeti hátteréről.
Dr. Süttő Szilárd	egyetemi docens	Kutatási terület	MTMT
Dr. Süttő Szilárd Főbb kutatási témái az Anjou-és Zsigmond-kor politikai, társadalom-, eszme- és egyháztörténete; a középkori egyetemes és magyar hadtörténet; a történeti segédtudományok, különös tekintettel diplomatikai, paleográfiai és archontológiai kérdésekre, továbbá a középkori uralkodói iteneráriumok problémáira. Mindezeken túl középkori történeti források feltárásával, kiadásával és fordításával foglalkozik. Eddig megjelent nagyobb lélegzetű munkái: Anjou-Magyarország alkonya. Magyarország politikai története Nagy Lajostól Zsigmondig, az 1384–1387. évi belviszályok okmánytárával. I–II., Szeged, 2003. (Elektronikusan: http://acta.bibl.u-szeged.hu/68339/1/2003_anjou_magyarorszag_001.pdf; http://acta.bibl.u-szeged.hu/68340/1/2003_anjou_magyarorszag_002.pdf. Korrekciók és kiegészítések középkori hadtörténetünkhöz. Budapest–Miskolc 2021. Eletronikusan:https://mek.oszk.hu/25500/25586. Liudprand cremonai püspök történeti műveinek („Antapodosis”, „Liber de rebus gestis Ottonis Magni imperatoris” és „Relatio de legatione Constantinopolitana”) fordítása. In: Peter Classen – Cremonai Liudprand: A Nyugat és Bizánc a 8–10. században. Szerk. Baán István. (Varia Byzantina IX.) Budapest 2005. 311–559.
Dr. Szeverényi Vajk Péter	egyetemi adjunktus	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Dr. Szeverényi Vajk Péter Település, gazdaság és társadalom a késő bronzkori Kelet-Magyarországon Projektünk elsődleges célja, hogy megvizsgálja, milyen társadalmi-gazdasági berendezkedés rejtőzhet a megfigyelt – látszólag hierarchikus – késő bronzkori településhálózat mögött az Alföld déli területén. A projekt célja Csanádpalota–Földvár és Medgyesegyháza–Lagzi-dűlő erődített települések egyes részeinek feltárása, valamint az előkerült leletanyag régészeti és természettudományos módszerekkel történő vizsgálata és összehasonlítása hasonló telepek leletanyagával. Bronzkori „ételmódok” Kutatásunk célja a Kárpát-medence bronzkori kultúrájának, társadalmának és gazdaságának jobb megismerése az élelemtermeléshez, ételkészítéshez és fogyasztáshoz kapcsolódó jelenségek interdiszciplináris elemzésén keresztül. Az ételmódok fogalma magába foglalja az összes tevékenységet, szabályt, kontextust és jelentést, amely az étel termelését, aratását, tárolását, feldolgozását, főzését, felszolgálását és fogyasztását veszi körül. Ennek megfelelően a régészeti maradványok számos aspektusa köthető hozzá. Településen belüli emberi maradványok a bronzkorban A projekt célja a kora és középső bronzkori településeken előkerült részleges és teljes emberi maradványok elemzését és értelmezését célozták részben régészeti, részben interdiszciplináris módszerekkel. Ezek az emberi maradványok különféle formában kerülnek elő: teljes csontvázként, mellékletekkel, mintha „normális” temetkezések lennének, teljes csontvázak gödrökbe bedobva, egyesével vagy csoportosan („tömegsírok”), illetve részleges csontvázként, vagy akár csak egy-egy csont által képviselve. E jelenség alapvetően új megvilágításba helyezi a bronzkori közösségek temetkezési rítusairól és az emberi testhez való viszonyáról alkotott eddigi képünket.
Sziszkoszné Dr. Halász Dorottya	egyetemi docens	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Sziszkoszné Dr. Halász Dorottya Kutatásaiban a magyar és egyetemes történelem, a társadalom- és diplomáciatörténet sajátos egyveleget képeznek, melyek metszéspontjában a zsidóság és a holokauszt története áll. Debreceni bölcsészhallgatóként szakdolgozatában a miskolci zsidóság világháborúk közötti társadalomtörténetével foglalkozott, majd az Egyesült Államokban írt doktori értekezése a második világháborús amerikai War Refugee Board magyarországi zsidóüldözésre adott válaszát vizsgálta. Kutatásai fókuszában továbbra is a zsidóság történetének különböző aspektusai állnak, ám magyar vonatkozásban bővültek az abaúji régió közösségeinek és a zsidó–keresztény együttélés jellegzetességeinek tanulmányozásával. Emellett időről időre az amerikanisztika témakörébe tartozó, főként külpolitikai tárgyú kutatásokat is folytat. Eredményei hazai és külföldi szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben rendszeresen közlésre kerülnek. 2015-ben Horváth Zitával közösen publikálta a Zsidók és keresztények az évszázadok sodrában – Interpretációk egy témára című kötetet, 2024-ben pedig szerkesztésében jelent meg a Tudomány és történelem az észak-magyarországi régióban. Tanulmányok az MTA Miskolci Területi Bizottsága Történettudományi munkabizottságának tagjaitól című tanulmánygyűjtemény.
Dr. habil. Tóth Árpád	egyetemi docens	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Dr. habil. Tóth Árpád Két monográfiát és mintegy 70 folyóiratokban, illetve tanulmánykötetekben megjelent tanulmányt publikált, emellett szerkesztőként közreműködött hét szakkönyv megjelenésénél. Eredményei közül néhány vezető angol nyelvű könyvkiadóknál megjelent tanulmánykötetekben is napvilágot látott. Fő kutatási területe a magyarországi városi polgárság társadalomtörténete az iparosodást megelőző másfél évszázadban. Doktori disszertációjában a legkorábbi, modern értelemben vett egyesületek, vagyis a reformkori pesti egyletek társadalomtörténetét vizsgálta. Később érdeklődését Pozsonyra terjesztette ki, ennek eredményeit tartalmazza második könyve, amelyet a habilitációs eljárás során használt fel. Az utóbbi évtizedben főként a magyarországi német evangélikus polgárság társadalmi stratégiáit kutatja. Mivel ezek a családok feltűnően széles földrajzi térben formálták társadalmi hálózataikat, kutatásai Soprontól Besztercebányáig és Pestig, illetve Kassától, Eperjestől és a szepesi városoktól Bécsig és Londonig terjednek.
Prof. Dr. habil. Tringli István	egyetemi tanár	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Prof. Dr. habil. Tringli István Középkori munkái még múzeumi alkalmazása alatt kezdődtek, amikor művészettörténeti, régészeti és történeti vállalkozások számára végzett forrásfeltárást. Kezdetben főleg a késő középkori magyar vármegye történetével foglalkozott. Közben kiadta a Perényi család levéltára középkori okleveleinek regesztáit. A kétezres években három történeti összefoglalót írt a késő középkori Magyarország történetéről. Feldolgozta az 1515-ös bécsi királytalálkozó történetének egyes kérdéseit. Kezdeményezte a nemzetközi várostörténeti atlaszok magyar részeinek elkészítését, és ő írta meg Sátoraljaújhely atlaszát, a sorozat több más kötetét szerkesztette, részben pedig írja. Jó ideje a középkori magyar jog történetéről publikál.
Prof. Dr. habil. Ugrai János	egyetemi tanár	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Dr. habil. Ugrai János A 18-19. századi művelődés, egyház, társadalom összefüggéseit vizsgálja Magyarországon és Közép-Európában. Legfontosabb kutatási témája: a Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Református Kollégium működési jellemzői, társadalmi és kulturális beágyazottsága, a sárospataki kollégiumban végzett lelkészek és jogászok társadalmi érvényesülése, mobilitása. Újabban ezt a kutatási területet egészíti ki egy tágabb hatósugarú vizsgálat, amely a protestáns kultúrrégiók és iskolavárosok, szellemi centrumok egymással való viszonyát tárja fel. Ciklikusan változó intenzitással vizsgálja a felvilágosult abszolutizmus közép-európai oktatási reformjainak a diskurzusát és a reformtörekvések érdekcsoportjait, főbb szereplőit. Ennek jegyében a magyarországi mellett az osztrák, cseh-morva és a bajor, illetve hosszabb távon a porosz kulturális, művelődéspolitikai viszonyok feltárására vállalkozik. Legújabban, kapcsolódva a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumához, a 19. századi magyar akadémikusok kollektív biográfiai adatbázisát készítette el, pontosítja és gazdagítja, illetve ezekből az adatokból kiindulva készít társadalomtörténeti elemzéseket. A tudományos – kulturális elit csúcsára vonatkozó kutatásait is kiterjeszti ausztriai és bajorországi viszonylatban is.
Prof. Dr. Ungváry Krisztián	kutatóprofesszor	Kutatási terület	MTMT
Prof. Dr. Ungváry Krisztián Kutatási területe elsősorban a XX. század had- és politikatörténete. Ezen belül a nemzetiségi kérdés, az antiszemitizmus, a titkosszolgálatok kérdéskörével kiemelten foglalkozik. Hadtörténeti kutatásai alapvetően a teljes XX. világháborút és annak teljes európai történetét felölelik. Ebben a témakörben a keleti hadszíntérrel, Budapest ostromával, a magyar sorozású német katonákkal, a hadisírgondozással és a magyar illetve német kitüntetési rendszerrel kapcsolatban külön kutatásokat folytat. Mikroszinten is vizsgálja egyes alakulatok és egyes ütközetek történetét. A titkosszolgálatok története kapcsán egyaránt foglalkozik a hírszerzés, a kémelhárítás és a belső elhárítás témaköreivel. Előbbin belül az emigrációs vonal mellett a politikai és a gazdasági-tudományos hírszerzés témaköreinek feltárására is vállalkozik. A német nyelvterületen folytatott magyar hírszerzői aktivitás illetve a Németországból és Ausztriából Magyarország felé irányuló kémkedés történetét is kutatja, vizsgálva annak német, osztrák és USA vonatkozásait is. Fenti témakörök mellett a XX. század jelentősebb eseményeinek emlékezetpolitikai vonatkozásait is vizsgálja, európai összehasonlításban. Ezeken túlmenően egy hosszabb kutatási projektben arra vállalkozott, hogy feltárja a kora újkortól 1945-ig terjedő dőszakban a palackozott tokaji borokat termelő vállalkozások történetét.
Prof. Dr. habil. Viskolcz Noémi	egyetemi tanár	Kutatási terület	MTMT	Letölthető publikációk
Prof. Dr. habil. Viskolcz Noémi Kutatói tevékenységem az elmúlt 30 évben a korai újkor művelődéstörténetének több területére is kiterjedt. A pályafutásom során mindig nagy jelentősége volt a hazai és külföldi könyvtári, kézirattári és levéltári kutatásokon alapuló forrásfeltárásnak. Sokféle téma érdekel, fő kutatási területem a koraújkori arisztokrácia és az arisztokrata nők története. Három társtudományi összetételű OTKA-projekt résztvevőjeként fordultam előbb Nádasdy Ferenc országbíró mecenatúrája, majd Esterházy Pál nádor családfői és mecénási szerepeinek a kutatása felé. Ennek eredménye lett többek között két feleségével folytatott, hat évtizedet átfogó levelezésének értékelése és a kora újkori arisztokrata asszony társadalmi szerepeinek forrás alapú vizsgálata. Korábbi években folytatott, 17. századra vonatkozó nőtörténeti kutatásaim – Esterházy Orsolyáról, Esterházy Anna Júliáról és Révay Kata Szidóniáról – teljesedtek ki a Thököly Éváról szóló akadémiai doktori értekezésben. Érdeklődésem túlmutat a korai újkoron, nemrégiben jelent meg a Pulszky család levelezése 1867-1913 című forráskiadványom. Az MTMT-ben rögzített publikációs listám 125 tételből áll, közülük 5 monográfia, 11 forráskiadás, 13 könyvfejezet, 72 tanulmány.