Vértesszőlős Magyarország legrégebbi lelőhelye. Fennmaradásában első számú tényező, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum gondozásában áll. Az 1968-as megnyitó óta a lelőhely bányafalainak állapotromlása következett be. Emiatt az I-es lelőhelyre vezető lépcső melletti falban a keményebb mésztufa réteg alól a puha löszös üledék folyamatosan erodálódik. Ez a pusztuló üledék pattintott kőeszközöket és feltört állatcsontokat tartalmaz. A tervezett régészeti munka célja, hogy a pusztulást megállítsuk és felmérjük azt a kárt, amelyet ez okozott lelőhelyen. A pusztulás felmérése és megakadályozása azért különösen fontos, mert ezen a helyen került elő a heidelbergi ember nyakszirtcsontja, tehát a tárgyi és állati maradványok mellet további, a paleoantropológia számára felbecsülhetetlen értékű embermaradványok kerülhetnek elő. A munkálatok során feltérképezzük, hogy a jövőben a lelőhely mely részein tudunk mintavételezést végezni természettudományos vizsgálatokra, amelyek a lelőhely korát és az őskörnyezeti viszonyait a jelenleg ismerteknél pontosabban tisztázhatja. A lelőhelyen végzendő kutatás és új régészeti- és természettudományos eredmények előállítása már évtizedek óta esedékes.