Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

Településen belüli emberi maradványok a bronzkorban - Szeverényi Vajk

 
Az elmúlt egy-két évtized nagyfelületű megelőző feltárásainak egyik érdekes következménye az őskori településeken belüli emberi maradványok számának jelentős megnövekedése. E jelenség a legtöbb korszakot érinti, de talán a rézkorban és bronzkorban tűnik a legelterjedtebbnek a jelenség. Ezek az emberi maradványok különféle formában kerülnek elő: teljes csontvázként, mellékletekkel, mintha „normális” temetkezések lennének, teljes csontvázak gödrökbe bedobva, egyesével vagy csoportosan („tömegsírok”), illetve részleges csontvázként, vagy akár csak egy-egy csont által képviselve. E jelenség alapvetően új megvilágításba helyezi a bronzkori közösségek temetkezési rítusairól és az emberi testhez való viszonyáról alkotott eddigi képünket.
 
Az eddigi kutatásaink az Érd 4. sz. lh., illetve Makó-Dáli-ugar középső bronzkori településeken előkerült részleges és teljes emberi maradványok elemzését és értelmezését célozták részben régészeti, részben interdiszciplináris módszerekkel (fizikai antropológia, paleopatológia, stabilizotóp vizsgálatok, archeogenetika). Jelen projekt keretében ezt a munkát folytatjuk a Kárpát-medence területén előkerült hasonló, kora és középső bronzkori leletek, jelenségek összegyűjtésével és régészeti elemzésével, amely során megpróbálunk térbeli és időbeli mintázatokat keresni a halott testek másodlagos manipulációjának gyakorlatára a kutatási területen.
 
A kutatás elméleti hátterét az emberi test társadalomelméleti megközelítése adja, amely szerint a test egyszerre egyrészt anyagi és biológiai, másrészt olyan társadalmi konstrukció, amelyet mindig az adott kontextus és történelmi környezet hoz létre. Az emberi testek régészeti vizsgálata így nemcsak a biológiai/demográfiai adatokra szűkül, és a testek halál utáni másodlagos kezelésének, manipulációjának vizsgálata fontos adatokat szolgáltat az adott korszakra és kultúrára jellemző, a testre vonatkozó társadalmi, kulturális és szimbolikus elképzelésekről, szabályokról. E vizsgálatok eredményeképp eljuthatunk a bronzkor „korporális történetéhez”.