Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk "sütiket" használunk honlapunkon. Az oldal használatával Ön beleegyezik a "sütik" használatába.

Település, gazdaság és társadalom a késő bronzkori Kelet-Magyarországon - Szeverényi Vajk

 
Projektünk elsődleges célja, hogy megvizsgálja, milyen társadalmi-gazdasági berendezkedés rejtőzhet a megfigyelt – látszólag hierarchikus – késő bronzkori településhálózat mögött az Alföld déli területén. A projekt célja a késő bronzkori települések szisztematikus kutatására kidolgozott módszertan alapján Csanádpalota–Földvár és Medgyesegyháza–Lagzi-dűlő erődített települések egyes részeinek feltárása, valamint az előkerült leletanyag régészeti és természettudományos módszerekkel történő vizsgálata és összehasonlítása Makó–Rákos–Császárvár és Csanádalberti–Fekete-halom késő bronzkori lelőhelyek intenzív kutatásaiból nyert leletanyagával. A kapott adatok összehasonlító elemzésével átfogó képet alkotunk az időszak és a vizsgált települések gazdasági és társadalmi jellegzetességeiről és egymáshoz való viszonyukról. A projekt további célja az elmúlt években Hajdú-Bihar megye déli részén felfedezett, hasonló korú erődített települések (Kokad, Pocsaj) roncsolásmentes kutatásának megkezdése, és a mikrorégió előkészítése további elemzésekhez. Multidiszciplináris, természettudományos elemzések segítségével próbáljuk megérteni a korszak életének egyes gazdasági aspektusait: Vajon a közösségek vezetői mennyire voltak képesek a közösség tagjainak munkáját kontrollálni, saját céljukra felhasználni? Vajon létezett-e már teljes idejű kézműves specializáció, és ha igen, az közösségek vezetői milyen kontrollt gyakorolhattak felettük? Milyen szervezeti keretek között zajlott az élelemtermelés és az ételkészítés? Mekkora közvetlen kontrollja lehetett e felett a közösségek vezetőinek? Az bihari mikrorégió vizsgálatával kapcsolatos kérdés, hogy a dél-alföldi mintázatok vajon máshol is ismétlődnek-e? E kérdések megválaszolása hozzájárul nem csak a kelet-magyarországi későbronzkori társadalmak jobb megértéséhez, hanem fontos új adatokat szolgáltat az európai őskor kutatása számára, sőt szerte a világon a premodern, nem állami berendezkedésű közösségek jobb megértéséhez is.