Egy különleges könyvsorozat Napóleon egyiptomi tudományos expedíciójáról

Viskolcz Noémi

Napóleon egyiptomi hadjárata (1798–1801) során nemcsak a francia hadsereg, hanem tudósok, mérnökök és művészek csapatai is bevonultak az országba. 1798-ban Kairóban megalapították az Egyiptom kutatását célul tűző Egyiptomi Intézetet (Institut d’Égypte), és megindultak a felmérések, a régészeti ásatások. Az eredményeket egy egyedülálló sorozatban tették közzé, amelynek az első kötete 1809-ben jelent meg Párizsban. Erről még a megjelenés előtt így tudósított a Hazai és Külföldi Tudósítások:

„Azon munkák között, melyek I. Napóleonnak országlása epocháját jelesítik, egy tudománybéli munka, a maga nemében egyetlen egy, itten rövid idő alatt meg fog jelenni. A mint tudva vagyon, kimondhatatlan ritkaságú kincseket kerestek fel a franciák Egyiptom csuda földének azon részében is, hová az európai utazók mind addig soha el nem jutottak, mind azok Párisban egy különös épületbe rakattattak le, hol hét egész esztendők alatt mindenféle Tudósok és művészek, ki ki a maga tárgya körül abban foglalatoskodtak, hogy ezen gazdag nyereségből egy szép egészet állítsanak össze. Ezen roppant munka nemsokára tökéletesen elkészül, melyre közel 4 vagy 5 millió frank költség ment. Ebből először a császár részére 300 elajándékozni való nyomtattatik, azután pedig a publikum számára valami 700 exemplárok; egy ilyennek az ára 6000 frank lészen, és közel 800 nagyobb formájú réztáblákkal fog ékeskedni (Hazai és Külföldi Tudósítások, 1808. július 9., 18–19.)

Az Egyiptom antikvitásait, flóráját, faunáját és a modern országot bemutató vállalkozás összesen 23 kötete 1809–1813 és 1817–1830 között jelent meg: 10 szöveget tartalmazó kötet, 11 nagyméretű metszetes kötet (710x525 mm), illetve két óriási térkép kötet (1015x690 mm).

Az Imprimerie Impériale-nak nevezett sorozatot 1000 példányban adták ki, és ebből egy Magyarországra is eljutott. A tulajdonosa a nemesi családból származó Fejérváry Gábor (1780–1851) volt. 1831-ben Pestről Eperjesre költözött nővérének családjához, és kibérelte a vörösvágási opálbányákat. Az ebből befolyt jövedelmek olyan anyagi hátteret biztosítottak Fejérvárynak, hogy műtárgy gyűjteményét számottevően gyarapítani tudta. Emellett unokaöccsével, Pulszky Ferenccel (1814–1897) is foglalkozott, akinek ízlését a könyvtárával, tárgyaival és a közös külföldi utazásokkal is befolyásolta. Fejérváry 1834-ben arról számolt be a Pozsonyban tartózkodó Pulszkynak, hogy a Párizsba küldött pénzért – nem tudjuk, pontosan mennyiért – a Description d’Egypte első kiadását fogják megkapni, amely biztosan megéri a várakozást. Azt nem tudja, hogy a kötés vajon annyira pompás lesz-e, mint ígérték.

Amikor Fejérváry 1851-ben meghalt, gyűjteményét és könyveit Pulszky Ferencre hagyta, aki ekkor már Londonban élt emigrációban. Pulszky 1866-ban tért vissza Magyarországra, és könyvtárát 1867 márciusában a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. A Description de l’Égypte 23 kötetét azóta is az Akadémiai Könyvtárban őrzik.

Irodalom:

Description de l’Égypte, ou Recueil des observations et des recherches qui ont été faites en Egypte pendant l’expédition de l’armée francaise, publ. par les ordres de Sa Majesté l’empereur Napoléon le Grand, A Paris, Imprimerie Impériale, 1809–1813, 1817–1830 (23 kötet)

Szentesi Edit: Josef Daniel Böhm Parthenón-fríze. A Fejérváry-gyűjtemény az eperjesi Pulszky-házban. In: Marosi Ernő – Laczkó Ibolya – Szabó Júlia – Tóthné Mészáros Lívia (szerk.): Pulszky Ferenc (1814–1897) emlékére (kiállítási katalógus, A Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteménye). Budapest, 1997, 56–69.