Régészképzés gyakorlati oldala

P. Fischl Klára

Mióta önálló alapszak a régészet, még több lehetőségünk nyílik a hallgatókat a szakma gyakorlati oldalával is megismertetni. A roncsolásmentes régészeti, illetve az archeometriai szakterület választása mellett – ahol igen sok gyakorlati óra szerepel a tantervben – az alapképzésben terepbejárási gyakorlat, ásatási gyakorlat és múzeológia gyakorlat is helyet kapott. Mindezek mellett a korszakok technikai sajátosságait és forma- és motívumkincsét csak gyakorlással lehet elsajátítani. Ehhez kívántunk segítséget nyújtani, amikor idén október 25-én Debrecenbe látogattunk a BA képzés mindhárom évfolyamával. A kis létszámú képzés előnye, hogy egy ilyen kirándulást könnyen meg lehet szervezni. A délelőtt folyamán az ATOMKI épületében hallgattunk előadást a C14 kormeghatározási módszer folyamatáról Major István környezetkutatótól, majd lehetőségünk nyílt a mintaelőkészítő laboratóriumok és végül a tömegspektrométer megtekintésére is. A C14 datálás elterjedt módszer a régészetben, fizikai oldalát és a kapott eredmények értelmezhetőségét azonban kevéssé ismerik a régészeti oldalon.

A délután folyamán a debreceni Déri múzeum kiállításait tekintettük meg. Röviden megismerkedtünk a Csillagos ég lakói című állandó kiállítás azon csomópontjaival, melyek a hallgatók tanulmányai alatt fontos szerepet fognak játszani (Polgár-Csőszhalom, Sárrétudvari-Poros halom, a hencidai aranykincs, a Európa első kardja a hajdúsámsoni kincsből, a polgár környéki középső bronzkori temetők, a pocsaji kocsimodell…).

A debreceni múzeumban azonban két időszakos kiállítás is van, melyek megtekintése elsődleges célunk volt. Megismerkedtünk a Derecske határában feltárt 7. századi nehézpáncélos avar lovas sírjának leletanyagával és annak rekonstrukciójával. A harcos holtteste alá terítették ki fémlamellákból álló lemezpáncélját, mely teljessége miatt egyedülálló a Kárpát-medencei leletanyagban. A lemezpáncélok lamelláinak 3-5 apró lemezkéjét ismerjük eddig más sírokból. A harcos teljes antropológiai rekonstrukciója mellett a felszerelésének teljes rekonstrukciós folyamat is végigkísérhető a kiállításon.

A másik kiállítás négy európai bronzkori közösség kerámiatradícióinak rekonstrukcióját mutatta be. A Crafter projekt ("Crafting Europe in the BronzeAge and Today", https://ri.btk.mta.hu/hu/8-aktualis/452-crafter-a-bronzkori-fazekasok-megismerese-europai-unios-tamogatassal) célja, hogy az európai bronzkori kerámiaművességből nyert inspirációkkal segítse a modernkori kézművesség újjáélesztését. Ennek keretében a közel egyidőben élt aunjetitzi, El-Argar, Vattina és füzesabonyi kultúrák kerámiaművességét élesztették fel olyan fazekasok, akik korábban tanulmányozták az eredeti bronzkori kerámiaanyagot, és az azokon tett megfigyelések alapján próbálták a bronzkori kerámiákat elkészíteni és kiégetni. A kísérleti régészeti folyamatot kisfilmeken rögzítették, melyeket az elkészült kerámiákkal együtt lehet a kiállításban megtekinteni.

A számos gyakorlati és kísérleti elemet tartalmazó nap után egy hétvége pihenés következett, majd 28-án hétfőn terepre vittük a hallgatókat. A dél-borsodi bronzkori településhálózat kutatását végző BORBAS projekt (BorsodRegion, BronzeAgeSettlements) fennállása óta (2012) bevonja a hallgatókat a kutatásba. Jelen terepi munka egyik harmadéves hallgatónk szakdolgozatához kötődik. A tudományos kérdésfelvetés az, hogy az ismert kompozit szerkezetű, gyakran többrétegű maggal rendelkező települések körül, között találunk-e másodlagos, ún. szatelittelepüléseket, melyek léte a társadalmi munkamegosztás egyik jele lehet. Hétfőn nem, hogy szatelittelepülést nem találtunk, de mást sem. A Kárpát-medence olyan gazdag régészeti lelőhelyekben és hagyatékban, hogy minden előadáson hangsúlyozom, olyan nincs, hogy egy nap alatt valamibe ne ütközne a kutató. Hát ez is megtörtént! Egy homokos, egykori folyómedrekkel tagolt területet vizsgáltunk át Igricitől északra. Az adatok rögzítésére használt mobiltelefonra is telepíthető Locus Map nevű gps szoftver 10 km gyaloglást rögzített személyenként, de még ez sem volt elég, hogy az előzőleg ígéretesnek látszó dombokkal tarkított területen valamit találjunk. A terepbejárás extenzív módszerekkel a terület vonalas átfésülésével történt. Papír alapú térképet és gps-t is használtunk a tájékozódáshoz és az adatok rögzítéséhez.

A terepi megfigyeléseinket másnap a térinformatika szemináriumon digitális térképek rajzolásával rögtön rögzítettük is: eltérő vegetációs zónák, ezáltal megfigyelési adatok, tracklog, leletpontok stb.

Egyedüli érdekes élményünk egy feltehetően rézkori kurgán azonosítása volt, melynek tetején csoportképet is készítettünk. Leletanyag hiányában ezt a területet csak formája alapján, feltételesen sorolhatjuk a késő rézkori halmos temetkezések közé.

A két, közösen munkával eltöltött nap összekovácsolta a nem túl népes szak hallgatóit. Már tervezzük a Tutanhamon kiállítás és a kisvárdai múzeum meglátogatását.