Terepgyakorlat a karantén idején

P. Fischl Klára

A Miskolci Egyetem Őstörténeti és Régészeti Tanszékének idén nehéz feladata volt, hogy a gyakorlati képzést megvalósítsa a karanténhelyzet miatt. A kötelező terepi gyakorlaton való részvételt végül önkéntessé tettük, mert az oktatási cél mellett a tanszék futó tudományos kutatási projektjeihez kapcsolódó terepi munkák nem tűrhettek halasztást, hiszen a vegetáció nem vár, a vetés kisarjadása előtt el kell végezni a roncsolással nem járó terepi munkákat. Május 10-én így került sor Tibolddaróc-Bércút lelőhelyen a bronzkori település szisztematikus felszíni leletgyűjtésére.

Nem ez az első önkéntesekkel végzett ilyen jellegű kutatás, 2016 márciusában kértük először civilek segítségét, egy sajátos szituáció miatt, hasonló terepi munkához. Ekkor egy régi szőlőültetvény kiirtása után csak pár napig állt fedetlenül a terület az új telepítés előtt, ezért kellett sietnünk. Erről a kutatásról részletesen lehet olvasni az alábbi bejegyzésekben:

http://bronzkor.hu/bogacs-pazsagpuszta-ii-civil-osszefogas/

http://bronzkor.hu/mit-rejt-a-fold-melye-mit-hoz-a-felszinre-a-szantas-bogacs-iii/

http://bronzkor.hu/bogacsi-emlek-elkeszultek-a-videok/

http://bronzkor.hu/bogacs-pazsagpuszta-i/

Tibolddaróc-Bércúton 1904-ben már zajlott a kor színvonalán jól dokumentált régészeti kutatás. A leletanyag publikálása után revíziós feldolgozása a tanszéken készült egyik szakdolgozat keretében történt, amikor a lelőhelyet a BORBAS (Borsod Region Bronze Age Settlements) projekt is felvette a kutatásai sorába. Ekkor készült a területről geofizikai felmérés, légifotó, 3D modell és egy részén fémkeresős vizsgálat is zajlott. Az erősen roncsolt felületen a kultúrréteg vastagságát lapátteszttel ellenőriztük. A mostani munkánk során a geofizikai felmérésen látható bronzkori (Kr. e. 2200 és 1500) házcsoportok és a köztük levő anomáliamentes terület fölé feszítettük ki 5x5 méteres négyzethálónkat.

A felszínről gyűjtött leletanyag statisztikai elemzésének eredményei térinformatikai rendszerben összevetve a korábbi vizsgálatokkal kirajzolja számunkra a bronzkori településből még megmaradt képet. Hol álltak a házak, milyen a tájolásuk, mekkorák voltak, milyen a viszonyuk az árokrendszerrel, milyen helyet foglaltak el a tájban, lehet-e a leletanyag alapján egyedi használatra, funkcióra utaló nyomokat detektálni?

A tibolddaróci terepbejárásról vagy a BORBAS projekt további kutatásairól részletes tudománytörténeti és módszertani adatokat, továbbá irodalmi hivatkozásokat is felsorakoztató bejegyzést szintén a bronzkor.hu oldalon lehet olvasni:

http://bronzkor.hu/tibolddaroc-ami-meg-kimaradt/

De a száraz tudomány mellett sárkányrepülős légifotózási gyakorlatot is tartottunk. Ennek művészi feldolgozását az alábbi linken lehet megtekinteni.

https://www.youtube.com/watch?v=vBGAL9D8T5c

A két médiafelületen történő gyors megjelenés eredményeként az Észak Magyarország című napilap is beszámolt a kutatásokról.

A magyarországi régészet egyre nagyobb hangsúlyt fektet civilek bevonására régészeti kutatómunkákba. Ezzel lehetővé teszi bárki számára a munkánkba történő betekintést, egy-egy kutatási módszer alaposabb megismerését, kipróbálást, helytörténeti érdeklődés felkeltését vagy hiteles adatokkal történő kiszolgálását vagy csak egy kellemes aktív pihenéssel töltött napon való részvételt, ami után a résztvevő jó érzéssel térhet haza. E tevékenységben élen jár a Miskolci Egyetem régészeti tanszéke.